hajnalban lefényképeztem a napfelkeltét a hegyről, hogy meg tudjam neked mutatni.
aznap éjfél előtt pedig ott, abban a kórházi szobában, örökre lement számomra a nap.

boldog születésnapot annak, aki sokkal gyorsabban tudott futni, mint én, mégis mindig velem akart futni. 

elnézést, nálunk a családban mindig a férjem ejtette ki a francia szavakat.

de mama, nekem zavarja a fülemet a nyekergés, amikor valaki sír.

hétfő: óvoda, patológia, temetkezés, kávézó, óvoda, templom.

az utolsó hetekben sokat dicsérted, ahogy vezetek. én vezettem már mindig. tudtam, hogy bízol bennem, és ez megnyugtat, mert nemsokára minden értelemben át kell adnod nekem a kormányt. 
a héten pedig eszembe jutott - ne aggódj - és vettem egy éves matricát. egy kibaszott gyászéves matricát.

 csak nézem, mi ez az értelmetlen világ már 23 órája.