vasárnap. próbál meggyőzni, hogy nagyon hasznos napunk van, hiszen finomat reggeliztünk, egy pohárka viszkivel félkézben éppen az ebédet készítjük, vacsorára pedig foglaltunk asztalt. való igaz! közben több fejezetet is elolvastam a borokról, és elkezdtem lejegyezni a legjobban sikerült sütemény-receptjeimet.

sajnos nem tudok elmenni a születésnapi bulidra, mert aznap este a pasim munkásmozgalom-témájú farsangot tart, ahová kizsákmányoló kapitalizmusnak öltözöm.

a bácsi a halott felesége postafiókjából emailezik. a telefonban megemlíti, hogy meghalt a felesége, és mikor részvétemet fejezem ki, zavarában véletlenül azt válaszolja: lényegtelen.
aztán kis csönd után: vagyishogy... nagyon lényeges.
mindketten azt kívánjuk, bárcsak ne lenne ez így ennyire vicces.

onnan tudom hogy értékelnek a munkatársaim, hogy az értekezleten a prezentáció első diájára az általam tegnap készített és körbeküldött mémet teszik.

engem itt hölgyemnek szólítanak és azt hiszik, kólával kérem a viszkit! mi a picsa?!

para: péntek este a munkahelyeden azt hinni, hogy vasárnap van.

szar a kedvem, ezért elhívtam a kollégáimat vendégségbe délutánra. az előbb találkoztam velük: a kollégáimnak ma szar kedvük van.