amikor elalszom a reggeli aerobik óra végén, hasprés közben.

szombat este szünetet tartunk és vacsorázunk a kollégáimmal munka közben, és mindenki morcoskodása és zsörtölődése közben rádöbbenek, h ezek tök olyanok, mint a családi veszekedések.
aztán amikor eszembe jut, hogy januárban a teljes állásom mellett még kilencven órát töltöttem a másodállásomban, akkor rádöbbenek, hogy a kollégáim közt folyó morcoskodások tényleg az én családi veszekedéseim.

hosszú az út a csúcsra, és közben mindenféle pótlóbuszokra kell szállni.

attól, h sia mostanában úgy lép fel, h beáll egy sarokba arccal a falnak, hát én attól odavagyok.