igazán érzem a szeretetet, mikor az egyik irodában kiderül, h a kollégáim kifejezetten ma készültek a tegnap esedékes névnapomra, és ajándékképpen stílusosan egy lejárt doboz bonbonnal kedveskednek.

a magyar kultúra napja. az ünnepségre kiskocsin tolják kölcsey ferenc szerényen szomorkodó bronz fejét.

a legjellemzőbb, h az irodai asztalomon a papírhalom alján egy kiállításmegnyitó szövegének a félkész angol fordítása van, és a lap hátulján egy sor a kézírásommal: nincs kedved megfelezni egy sztrapacskát?

oda megyek haza a buliból, ahol készítenek nekem desszertet, meg vödröt az ágy mellé.

élj úgy, h ha lepereg előtted életed filmje, legyen benne elég ugrálókötelezés!
(coelho)

én nem azért vagyok kialvatlan, mert későig maradok a kocsmában, hanem azért maradok későig a kocsmában, mert már ott elalszom, a barátaim vállára dőlve.
a helyzet kétségbeejtőbb, mint gondolnánk.

a visszaolvasás alapján három éve januárban fiúkról leveleztünk akik nem hagyták h törődjünk velük, és kiderült, h akkor iratkoztam fel a lidl hírlevelére is.

klimaxos viccek a gazdasági osztályon - neeeee, neeeee!

- ami most történik velem, az teljesen olyan, h azt hittem, h csak a filmekben van…
- pornó?