2013. december 31., kedd

úgy kezdődött a bloggerekkel karácsonyozás, h leültünk a kanapéra és ölembe adták a nyolchónapos Lányt, anyukája, az isolde pedig azt mondta: és most magyarázd el a blogod.
úgy folytatódott, h ajándékoztunk, ebédeltünk, az L-lel elgitároztuk és -énekeltük a karácsonyi műsort, majd a meghitt hangulat csúcspontján homályos okokból orbán viktor facebook kommentelőitől kezdtünk felolvasni.
úgy végződött, h mikor kiderült, h a bright nem visz le minden jóllakott bloggert kenguruban a ház köré sétálni ebéd utáni alvásra, csak a lányát, elhevertünk a nappaliban és szóviccekkel folytattuk a délutánt. közben az alie az új #életem feliratú bélyegzőjéről tweetelt, a mr.a az én ajándékomat, a luciától kapott legó-agnust szedte szét, és mindenki azt latolgatta, h vajon belefér-e a gyomrába még egy kis flódni is.
mikor a Lány felnő, remélem ő is blogger lesz, és majd neki is lesznek ilyen jófej barátai az internetről.
flörtben van téliszünet?
elszámoltam tízig, de kiderült, h kilencig kellett volna elszámolni.

2013. december 30., hétfő

senkinek még csak elképzelése sincs, mi mindent vesztettem el az idén.
hol van? hol vannak?

(cascando)

2013. december 29., vasárnap

utólag rájönni, mi történik.

--
augusztus van
fürtökben hullnak a csillagok
valaminek vége van vége
orrunkban szúrós vízszagok
ez az édes rokkanás éve
szeress
szuszog a hegy szuszog a bálna
vizes
dagad az éjszaka lába
ki ne szeretne síma és feszes
kasírozz föl a nyárra

(parti nagy lajos - szódalovaglás (r.))
azt mondta ferihegyen akkor este mikor vártuk h értünk jöjjön kocsival a férje, h ilyenkor mindig nagyon nehéz átállnom ha hazajövök, úgyh most úgy utálom őt, meg mindent. és majd figyeld meg, h megkérdezem, mi volt itthon, és azt fogja mondani, h semmi. és mikor megkérdezte a kocsiban, h mi volt itthon, és a férje azt mondta h semmi, akkor ő a tenyerébe hajtotta a fejét és csukolva nevetett. és én is nevettem. és én is utáltam.

2013. december 26., csütörtök

a legviccesebb történetek kerülnek elő. olyan bizarr módon kicsi a világ, és azon belül is budapest egy icipici falu. csak nehogy vérfertőzés legyen a vége.

2013. december 23., hétfő

hazajöttem a szüleimhez karácsonyra.
szerintetek elaludtam reggel és lekéstem a vonatot? igen!
úgy volt, h a húgom is a következővel jön.
szerintetek a húgom lekéste a vonatot? igen!
szerencsétlen szüleim, tényleg.

éjfél után még feljött jézus, hozott bort, és mesélt arról, h milyen nehéz harminckét évesnek lenni, meg a szexuális perverziókról amelyeket a munkája révén ismert meg és mindkettőnk számára újdonságok voltak.

vannak esték, amelyekről mesélve a becenévválasztás sokszorosan megtérül.

2013. december 22., vasárnap

- laura, hoztam neked egy szaloncukrot!
- ó, nagyon kedves vagy, köszönöm.
- de tudod, h mit várok érte cserébe...
- vad, mocskos szexet!

beszélgetések kollégáimmal.

2013. december 21., szombat

hogy kerül

szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe? hogy kerül szaloncukorpapír a fürdővizembe?

2013. december 20., péntek

az, h nem akarok lemondani semmiről, nem teszi egyszerűbbé az életet. vasárnap pl. csak úgy volt időm találkozni az éppen itthon tartózkodó barátnőmmel, h éjjel fél12kor, a munkám után találkoztunk a jászain, és eljött hozzám.
ez legalábbis problémássá válhat. amikor már csak úgy tudok emberekkel találkozni, h felhívom őket magamhoz éjszakára.

2013. december 19., csütörtök

VISSZA KELL FOGNOM MAGAM! - üvöltöm a király utcában egy délután.

2013. december 18., szerda

milyen napok ezek. tangled up in blue, mondom én. tingli-tangled up in blue, mondja ő, és neki van igaza.

2013. december 14., szombat

szeretnék az az ember lenni, aki olyankor vagyok, amikor a parti utáni reggel enyhén vérző orral rohanok, h mintegy a bulit folytatva, végigtáncoljak két aerobik-órát.
féltem, h jóvátehetetlen dolgok fognak történni.
vagyis reméltem, h jóvátehetetlen dolgok fognak történni.

2013. december 13., péntek

beteszed a tízórás nyan-cat videót youtube-on és végigdugjátok.
(az "elképzeléseink az életről" sorozatból)

2013. december 12., csütörtök

egészen addig gondoltam magamról h egy szuicid, depressziós költőnő lelki beállítottságával rendelkezem, amíg végig nem ugráltam egy órát trixivel, sztep-aerobik koreográfiát karácsonyi dalok remixeire.

2013. december 11., szerda

a pszichológusom a mai napig emlegeti az első karácsonyi ajándékot amit kapott tőlem. én akkor mindenképp egy nádasdy-kötetet szerettem volna adni neki, és a tivadarral együtt tanakodtunk, h mit is írassak bele dedikációként. így történt, h nádasdy ádám beleírta a pszichológusomnak a könyv elejébe:
ági már nem sír az órákon. köszönöm! nádasdy ádám

2013. december 9., hétfő

sztem tudok vmit, amikor vki egy nap ismeretség után azt mondja, h a megszokotthoz képest most sokkal pozitívabb vagy.

de olyankor is tudok vmit, mikor az egyik kollégám azt kérdezi, h mit csinálok, h mindenki akivel találkozom, mosolyogva meg nevetve megy tovább hozzá.

2013. december 4., szerda

az egyetlen támpontom az elmúlt két hónap történéseivel kapcsolatban az, mikor a munkahelyi jelenléti ívemet csekkolom és vetem össze a naptárammal.
a sírhatnék bennem úgy mászik, mint egy undorító állat.
(esterházy péter, a szív segédigéi)

2013. december 3., kedd

még a meggondolatlanságaim is túlgondoltak.

2013. december 2., hétfő

istenem, mennyi jó ember. nem tudom, mennyire írom ezt jó helyre, de csak köszönöm.

2013. november 28., csütörtök

ezt hallgatva sétáltam át reggel a szabadság hídon, még a nap is alig jött föl.
kurvanagy líra van.

2013. november 27., szerda

van még egy hely, miért nem hoztátok le vmelyik fantomkollégátokat ebédelni, mutatok az üres székre a kollégámnak.
lehoztuk, mutat az üres székre a kollégám.

2013. november 25., hétfő

istenem, perényi miklósnak legalább a felét add nekem!

2013. november 24., vasárnap

lehet, h nem tudnám elengedni. lehet, h már bármit el tudnék engedni.
ma éreztem először, h sötét van.

2013. november 22., péntek

láttalak tegnap nem messze a deák tértől. olyan voltál, amitől elhiszem, hogy karády katalin is szekszelt sokat és boldogan.
(válogatott levelezések)

2013. november 21., csütörtök

bite,  bit,  britten.

2013. november 19., kedd

hétfőn még van bennem némi lelkesedés, aztán kedden már eggyel hosszabb szoknyát veszek fel.

2013. november 18., hétfő

nem akarunk rosszat, de azért nem bánjuk ha egy kicsit mégis sikerül.

2013. november 15., péntek

sírhatsz nyugodtan, hoztam könyvet.
mint hamupipőke a bálban; éjfélkor elmúlik a frontin hatása.

2013. november 13., szerda

ma este egyáltalán nem leszel férfi? kérdezte lucia az L-t aki a kocsmában visítozásunkat csak azért tűrte józanul, h őt és az autóját épségben hazavigye utána.

én az L-nek a parkolóban: az új autódat egyszerűen nem tudom megszokni.
lucia: azért, mert ez az én autóm.
​téged is kinyírnálak egy iksszel, csak téged nem lehet!
ahogy a barátaim számítógépét karbantartva kedélyes bepillantást nyerek a házasságukba.
tollak
a szárnyai alá vette, pedig ő a paplanja alá gondolta.

2013. november 11., hétfő

úgy megszeretett (kiismert?) a néni az uszodában, h vasárnap már a férfiöltözőbe adott szekrénykulcsot.

2013. november 10., vasárnap

ha betartjuk a játékszabályokat, az azt is jelenti, h van játék, nem?

2013. november 9., szombat

ma volt utoljára jóidő. ma volt először jóidő.

2013. november 8., péntek

azt mondja, h nem is annyira bonyolult ez az egész, és ő mindent rózsaszínben lát. meg h mondjuk lehet h színtévesztő.

2013. november 7., csütörtök

hallom, ahogy sóhajtják a nevemet, de az én nevemet üvölteni kéne.

2013. november 2., szombat

​istenem! ez a rengeteg bonyodalom és érzés és fájdalom! miért nem lehetek inkább kő?! még azt is tudom, kiket találnék fejen.
nálunk nincs versengés a családban, de azzal kezdődött a családi találkozó, h az unokatesóm, akit ki akartam tagadni mert hamarabb futotta le a félmaratont mint én, kitagadott, mert túl sokat fogytam.

2013. november 1., péntek

két dolgot szeretnék tisztázni.
1. én nem vagyok egy erős lány.
2. én egy erős lány vagyok.

2013. október 31., csütörtök

fiúk, kérlek játsszatok még nekem chopint.

2013. október 27., vasárnap

​​ez a darab egy végtelenül hosszú téli ölelést jelent. a végtelenségig tartó menedéket, ahová nem törnek be a hullámok.​ csupa görcs vagyok és tehetetlenség. szeretném, ha nem mindenki életéről meg haláláról lenne szó. szeretném, ha vissza lehetne jönni, bár régen a határokon túl vagyunk. de oda sem engedjük egymást egyedül. nem akarok megmozdulni, mert a derekam és a lapockáim köré fonódó karok tartanak csak meg.

ez a bach szvit az utolsó hely ahol biztonságban érzem magam.


johann sebastian bach - cello suite no. 6 (perényi miklós)

2013. október 17., csütörtök

napi megnyugtató gondolat: azt hiszem, szeretnek engem a disznótorosnál.

2013. október 14., hétfő

soha semmi nem elég.
szeretni: nem átölelni, lefogni kell.

2013. október 6., vasárnap

​a szerelem, simogatni a másik fájó hasát hajnalban és közben a másik kezeddel telefonon hasi fájdalmakra guglizni.

2013. október 3., csütörtök

nagyon vadromantikus és kicsit spicces állapotban érkeztem haza, figyelj, most vmi nagyon szimbolikusat fogok csinálni, mondtam a gazembernek, és kecsesen lábujjhegyre álltam az ágyon, h becsavarjam a vásárolt izzót a csillárba. vhogy úgy sikerült, h az izzó kirepült a kezemből és pattant a parkettán, miközben én a csillárba kapaszkodtam, h le ne essek az ágyról.

2013. október 2., szerda

​​​ lányok a szórakozóhely mosdójában:
- összefogjam a hajam, v hagyjam kibontva?
- fogd össze, és majd ha megérkezik, azt mondod: jaj, de meleg van, és akkor kibontod és megrázod!

2013. szeptember 29., vasárnap

"a barátaim kérték h ezek a dalok szóljanak a temetésükön" playlist

2013. szeptember 26., csütörtök

hajnal kettő. a taxis még emlékszik, h pont 48 órája egy hangos jóreggelt!-tel szálltam be mellé.
egyenesen rokonlelkek vagyunk, nem sokan ismerik fel egyetlen ütemből, h charlie szól, mondja. "grogot ivott velünk a folyton fázó hindu szakács", kurvajó szöveg, nem?

2013. szeptember 25., szerda

jóelőre eldöntöttem, h csak gazemberként fogom emlegetni, de aztán kiderült, h van egy kislány, aki azt hiszi, h ő az a bácsi aki minden este felkapcsolja a palota díszkivilágítását, csak neki.
reggel a portán visszaadják a letett könyvemet, h ne haragudjak már, de itt áll vagy két hónapja és nem jött érte akinek otthagytam. visszaveszem, megköszönöm. nem jött érte, mert meghalt.

2013. szeptember 23., hétfő

​de tudod, h nem szeretem, mikor azt játszod, h te vagy a fidesz, én meg a jobbik!

2013. szeptember 21., szombat

gabi néni a kocsmában aranyomnak nevezi a punkokat kiszolgálás közben, és puszival meg nagy öleléssel búcsúzik tőlük. au revoir, mondják a punkok búcsúzáskor, mert akkor már franciául beszélnek.

2013. szeptember 20., péntek

azt mondják róla, nagyon babonás, ezért nem hisz a kártyavetésben.

2013. szeptember 19., csütörtök

refrén: bár tudnám, mi az istent kell csinálni. így az életben, egyáltalán.
megfogjam vmidet? ...úgy értem, vmit, amit viszel.

2013. szeptember 18., szerda

ő egy, kezdte, és beleszívott a cigarettájába, nagyon alanyi költő volt.

2013. szeptember 17., kedd

mostmár tényleg én lettem az a lány, aki elsírja magát attól, h a koncert végén megtapsolják a zenészeket.
amúgy itt van erről egy nagyon érdekes cikk. mármint nem a sírásról, a tapsolásról.
van, h annyira bánt vmi, h még magamnak sincs kedvem leírni és gondolkodni róla. mi jöhet még? elmegyek a pszichológusomhoz és közlöm vele h nem szeretnék róla beszélni?!

2013. szeptember 16., hétfő

beszökött a gangról egy jóltartott vörös macska a lakásba. de olyan jóltartott, h recsegett a talpa alatt a parketta.

2013. szeptember 15., vasárnap

rengeteg történet amelyek mind ugyanolyanok és mégis mind ugyanannyira külön fájdalmasak h nem sorakoztathatók fel rendben, tömegesen.
az álmaim és a nappalaim.

2013. szeptember 12., csütörtök

- várj, nem tudod a számát?
- a cellaszámát tudom.

2013. szeptember 11., szerda

olyan emberek barátságát keresem, akik értik, milyen az, mikor reggel a metrón evés közben kiesik a péksüteményből és a metrókocsi közepére bukfencezik egy fél virsli.

2013. szeptember 1., vasárnap

ez az én életem, mégis bármi elől hátra tudok lépni egy lépést és csendben nézni. hagyni és nem lenni benne.
egy hatalmas gombóc van a torkomban. tele vagyunk olyan mondatokkal, amelyekhez nem lehet hozzákezdeni.

2013. augusztus 30., péntek

ráfeküdtem a vízre és lebegtem, a karjaim a fejem fölött, és nem hallottam semmit, csak a vizet, csak a mély, halk morajlást.
értelmetlenül számolom a hónapokat. egyetlen kérdéssel kellene elszámolnom magamnak, és nem tudom, eleget tettem-e az elvárásnak.

2013. augusztus 25., vasárnap

jóelőre eldöntöttem, h csak gazemberként fogom emlegetni, de aztán az én ruháimat viselve, fejszével fát aprított a fészer mellett, h tüzet rakjon.
ez vmi más szó lesz.

2013. augusztus 14., szerda

a mondat, ami talán sosem jelentette azt, amit: legyél vele boldog.

2013. augusztus 12., hétfő

menj haza, fészbuk, részeg vagy!

2013. augusztus 2., péntek

van férjed? ...és mennyire komoly?
"a fogyatékos állapot kezdő napja, év, hónap, nap" - ez a nyomtatvány sztem nem vonatkozik rám, mondom bátortalanul, a főnököm azonban furcsán nevet.

2013. július 31., szerda

milyen cukin évődnek egymással a szüleim, gondoltam, mikor kiderült, h rajtam gúnyolódnak. ekkor aztán kinevettek, h milyen lassú vagyok.

2013. július 25., csütörtök

mindenhova sétálok, mindenhol van hűsítő szél, és leírhatatlanul gyönyörűek az ebédszüneteim.
gyomor és szív nem volt még boldogabb.

2013. július 24., szerda

jóelőre eldöntöttem, h csak gazemberként fogom emlegetni, de aztán kijött reggel a hálószobából a paplanjával együtt, mint a kisfiúk, és befeküdt a nappaliban a tévé elé a távirányítóval.
derűs délutánnak indult. ám ami nincs meg: a bankkártyám. ami viszont van: üvegszilánk a hajamban.
ha vki elátkozott, az jelentkezzen, megegyezünk.

2013. július 22., hétfő

De Margit ennél többet akar. A fejébe vette, hogy neki "Ő" lesz a párja, és senki más. Barátnője, Tündi szerint az ilyen rajongás gyerekes dolog, kár ennyi időt fecsérelni rá. Egészen más a rajongói és a partnerkapcsolat, hiába kedves vele a férfi. Margit azonban kijelentette: majd meglátjuk!

(reggeli egy tavaly márciusi somogyi hírlapból)

2013. július 21., vasárnap

a fiúk gondolom már alsó tagozatban túlvannak ezen, én azonban most süthettem el először a nyaralásból hazatelefonálva, h szia anya, jól vagyok, épp légpuskával lövünk célba!

jóelőre eldöntöttem, h csak gazemberként fogom emlegetni, de aztán lecipeltünk együtt az erdőben a lépcsősoron egy felfújt pálmafával díszített gumicsónakot, h azzal hajózhassunk a balatonon.

2013. július 18., csütörtök

azt hinném h angol nyelvi, nyelvészeti, pedagógiai és metodológiai tudásom és angyali türelmem bőven elég ahhoz, h bármilyen nyelvi csoportba gond nélkül belesimulhassak, mégis azzal kell szembesülnöm, h a német-tanfolyamok első pár órájában a jelenlévők meggyilkolását vizionálom, és különbség csak abban van, h kiét milyen kegyetlenséggel. leginkább azokat szeretném meggyilkolni a csoportból akik agresszívak.
be kell hát látnom, h hobbimmá vált a német-tanfolyamok látogatása hosszú kihagyásokkal. passzív tudásom figyelemre méltó.
minden német-tanfolyamon van egy fiú aki gyűlöli az egész világot meg egy céltudatos közgázos lány aki megfélemlíti a tanárt.

2013. július 6., szombat

.

azt kérdeztem, eljön-e velem vki, de úgy értettem, eljön-e velem vki italért.

2013. július 4., csütörtök

.

szóval én dublinban voltam nemrég egy meetingen, de az idősebb nagynénéim valamiért úgy tudták, dubai-ba mentem dolgozni.

2013. június 30., vasárnap

- én a szívemet adtam neked, és az árából vettünk egy labdát!
- mondjuk épphogy kijött belőle.

harminchárom szúnyogcsípés

2013. június 28., péntek

vannak esték, amikor sírnom kell csak attól, h a közönség megtapsolja a zenészeket, meg esték, amikor sírnom kell attól, h az anyukám hatalmas mosollyal az arcán hallgatja végig a hangversenyt amire én viszem, és vannak esték, amikor az anyukám a hatalmas mosolyával tapsol a zenészeknek a hangversenyen amire én viszem (...).

amíg külön el nem magyarázták, nem értettem a mondást a fasz rosszabbik végéről, el se tudtam képzelni, mert hát melyik lenne a rossz?

a bizonytalanság kedvéért.

2013. június 19., szerda

vajon agresszívvá tesz a meleg?
ebédnél csak úgy megemlítettem, h a somlóit máskor nem villával hanem kiskanállal szoktuk enni, erre fél percen belül két kiskanalat, egy plusz villát, és még egy halkést is lehelyezett elém az asztalra a pincér és egy kollégám.

2013. június 15., szombat

a dublini meeting brilliánsan sikerült, a flamand koen pl. beavatott minket, hogyan kell politikusok előtt lepipálni egy banánimportőrt állami támogatásért folyó tárgyalásokon.
este az se szegte kedvünket, h a holland bas felnézve a telefonjából közölte, h a szomszédjukat délután a nyílt utcán lelőtték, de hát drogdíler volt, van ilyen. mondjuk most nem tudja, ki fog vigyázni a nyulukra míg ők elutaznak, mert eddig a drogdíler szittelte.

szépirodalom vs. banán: 1:0
maffia vs. nyúlbarát drogdíler: 1:0

2013. június 9., vasárnap

próbálnám megérteni, mi történik, de az élet, az csak kézzel-lábbal mutogat.

2013. június 1., szombat

maestro to the pit please, maestro to the pit!

én szenvedéllyel szerettem a freeblogot, de legalább ugyanennyire szeretek bejegyzéseket írni, és azt ott mostanában sajnos nem annyira lehet. így ezentúl agnus.co van. az rss maradt ugyanaz.

(a költözés mr.a segítsége és motiválása nélkül nem valósulhatott volna meg. az olvasóimnak meg köszönöm a türelmet. here we go.)

2013. május 26., vasárnap

bácsi: egy jegyet kérek.
pénztáros: milyet?
bácsi: 70 év felettit.
pénztáros: 70 év feletti?
bácsi (szégyenlősen): hát, egy kicsit igen.

2013. május 17., péntek

sosztakovicstól olyan érzésem lesz mint amikor be kell vennem egy frontint. ez dicséret.

2013. május 15., szerda

az előbb nem az történt h a munkahelyem előtt az utcán egy fehér autó lehúzott ablakán behajolva beszélgettem egy férfivel, két másik odaérkező férfi lefotózott eközben, majd mikor az autó tovább hajtott, borítékban készpénzt adtak át nekem.

2013. május 8., szerda

elhagylak! és viszem a teszkópontokat is!

2013. május 7., kedd

a liftkezelőnéni panaszkodni kezd és idegösszeroppanást kap a negyedik emelet felé félúton. kis pipacs vagyok a boráros térnél a kettes villamos talpfái között.

2013. április 23., kedd

minden közeledés meneküléssel kezdődik.

2013. április 10., szerda

- tessék, itt egy fiatal lány az éjszakában, aki rosszul érzi magát, mert a g. elhanyagolja!
- és? itt egy fiatal lány az éjszakában, aki rosszul érzi magát, mert te foglalkozol vele!

2013. április 5., péntek

- (...) hisz mi befejezzük egymás mondatait...
- na fejezd be! fejezd ezt be!

2013. április 4., csütörtök

a legboldogabb és legboldogtalanabb dolgok történtek a télen.

még nem halunk meg.
nem szabadna azt képzelni, h még nem élünk.

2013. április 3., szerda

várod, h az orvos diktálásából megtudd, mi bajod, de akkor összeveszik a asszisztenssel, h az amely elé kell-e vessző.

2013. április 2., kedd

március 15-én németországban voltam, és a lett meg litván barátaim a kokárdám felől érdeklődtek, majd kértek maguknak is, mondván rajtam keresztül kicsit ők is magyarok.
este, ahogy petőfi javasolta, a szabadságra és szerelemre akartunk inni. végül a szabad szerelemre sikerült.

2013. március 10., vasárnap


Énekelgetek és az Istenre gondolok, hogy hogy is van ez. Hogy lelassult az idő, már nem sodor magától, kell tudni reggelente, mit, miért, naponta ismerni kell a démonodat, mert belenézel a tükörbe, és megkérded, miért, és hallgatsz. Ha oldalt hajtom a fejem, látom, szalad a hús arra a felére a fejemnek, ha vissza, fut mind vissza, mint egy hajón az emberek pánikban, hogy ne süllyedjenek olyan gyorsan.

(részlet: esterházy péter - hrabal könyve)

én nem egyszerűen akarom, hanem azt akarom, h még jobban.

2013. március 3., vasárnap

örülök, h elszórakoztattam, hölgyem. a feleségem ideges.

2013. március 1., péntek

pedig akart, és mégse sikerült
pedig akart, és mégse sikerült
pedig akart, és mégse sikerült

2013. február 23., szombat

nem tudok az emberek szemébe nézni, mert ha a szemükbe néznék, azzal rögtön elárulnám, h van mit elárulni.

- nagyon szép, csak tízezer forint, meg tíz kilót kéne fogynom hozzá.
- kicsit többet fogysz, kicsit drágább ruhát kapsz!

2013. február 21., csütörtök

kinéztem a moziban egy vígjátékot, de rájöttem, h azt remélem titokban, h szomorú lesz.

2013. február 19., kedd

szórakozz velem!

2013. február 16., szombat

a finom kezébe vesz és meggyűr. behúzom és befordítom a könyököm, úgy könnyebb.
nem tudom, mennyi idő telik el. később kinyújtózom az ágyon, mintha lábujjhegyre állnék, és magasra nyújtva a kezeimet zongorázok az ujjaimmal.


ane brun - these days

2013. február 7., csütörtök

mikor a kollégáim elkezdtek emailben oféliának szólítani, kicsit elgondolkodtam, nincs-e szükségem pár nap szabadságra.

2013. február 1., péntek

nekem nincs halállistám, csak olyan emberek, akiknek meztelencsigákra photoshopolom rá a fejét.

egy antik aranykarkötőt vettem a feleségemnek. a dekoltázsomba bámul. megnézed női szemmel?

2013. január 26., szombat

nem én képzelem el az életet, az élet képzel el engem.

2013. január 25., péntek

fall down n times, stand up n+1.

2013. január 22., kedd

a magyar kultúra napja.


2013. január 7., hétfő

kaparok gyorsan egy üreget az arcom előtt levegőért, mint lavina esetén.
kaparunk gyorsan egy üreget az arcunk előtt levegőért, mint lavina esetén.

2013. január 1., kedd

egy szó sem igaz abból amiket mondunk, mégis mélyeket kell sóhajtani közben. nem szeret, nem szeretem, nem szeret, nem szeretem, nem szeret, nem szeretem.
üss, amíg el nem alszom, suttogom.