mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát, elmélkedik apukám nem sokkal a hatvanadik születésnapja előtt.
én néha háromnak! így a húgom.
azt látom. én pedig száznak. szólal meg az anyukám.

a pokol tüzéhez egy köteg átvételi elismervény, befizetési bizonylat, és többoldalas nyomtatvány a gyújtós.

ma este mácsai pál öntött nekem egy termoszból kávét. életem végéig ébren leszek.

minden gondolatomat komoly gondok és komolytalan fiúk foglalják el.

"ha kell, bírom bármeddig, mit nem bírok tovább" (jónás tamás)

(1.) bár tudnám, mi történik.
(2.) bár ne tudnám, mi történt.
(3.) lásd (1.)

annyi munkahelyemen töltött este után mostmár tényleg eljött az ideje, h változtassak.
meg fogom végre kérdezni, hol is van a villanykapcsoló a folyosón.

onnan keresnek, h ott vagyok-e már; innen keresnek, h ott vagyok-e még. meg lehetek hatódva.

alighanem az emberi létezés legmagasabb szintje lufthansa flight crewnak lenni. ezúttal kivételesen nem egy kékszemű meleg stewardba szerettem bele az utazás első percében, hanem egy negyvenes stewardessbe.

remélem egyszer még büszkeséggel és nosztalgiával gondolunk majd vissza ezekre az időkre, különben nem éri meg.

azt hiszem, minden futó nő nevében szólhatok most, h ha vki verset szeretne írni a testünkről (mert miért is ne szeretne), akkor nem bőröd édes íze meg hasonló baromságok. sós.

na, ági, hát hogy van?, kérdezi a pszichológusom könnyed hangon, majd fel is sorolja az opciókat: szarul, még szarabbul, v a lehető legszarabbul?

Kemény István: Sanzon

A szemembe néz, és rólam kérdez,
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Így beszél: te és neked és téged.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Áttér magára, kitárulkozik,
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
"Ásíts nyugodtan, te úgyis értesz!"
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Azt mondja, szeret, és megalázkodik.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Hogy mondjam neki, ha én se értem,
Hogy lehetséges, hogy nem vagyok én?
Hogy most jövök rá, hogy mindig is tudtam,
De én se értem, hogy nem vagyok én.
Nem vagyok itt, és nem vagyok máshol,
Kettő sem vagyok - csak nem vagyok én.
Azt mondja, sokszor vele is így van.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Azt mondja, mondjam csak, mondjam, csak mondjam.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Azt mondja, érti, és tényleg sír is.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Azt mondja, jó, csak legalább te menj el.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Mint aki megérti, feláll, de nem megy.
Hogy mondjam neki, hogy nem vagyok én?
Elmegy, de visszafut, leül, feláll -

jó lenne, ha tudnám, miért kelek fel, és nem csak azt, h miért nem tehetem meg, h nem kelek fel.