vasárnap este, a szüleimmel szkájpolok. az apukám, elfeledkezvén arról, h a család nőtagjait a legkisebb billentés is egzisztenciális válságba taszíthatja, a fizika új felfedezéseiről és az atommagokról mesél. én akkor tulajdonképpen egy üresség vagyok, suttogja maga elé nézve az anyukám, és én is csak üres tekintettel meredek a kamerába.
