ma este olyan volt miskolcról budapestre utazni vonattal, h biztos voltam benne, h a keletiben várni fog minket az orvos- és pszichológuscsoport, a tűzoltók, híradó-stábok, és a zokogó hozzátartozók - mint rendesen: azok, akik a katasztrófatúlélők biztonságba helyezésénél közre szoktak működni.
2010. szeptember 27., hétfő
2010. szeptember 26., vasárnap
a marcival való skóciai kirándulásaink tapasztalatai alapján óva intenék mindenkit attól, h tipográfiabuzi nyelvészekkel menjen temetőbe. figyelmeztetésem különösen azoknak lehet érthetetlen, akiket nem zavar, h a sírköveken egyenetlenek a sorközök, nevetséges a kerning, és furcsa a szintaxis.
ugyanakkor ne felejtsük el, h a tipográfus, buzi, nyelvész szavak minden értelemszerű ismétléses variációjával (esetleg deriváltjával) más terepeken rendszerint sokkal kellemesebb időtöltésben lehet részünk.
2010. szeptember 25., szombat
én a bükkben nőttem fel, talán ezért érzek időnként késztetést arra, h patakok mentén keskeny, oldalra lejtős ösvények vizes kis szikláin biciklizzek. de a lényeg a nyelvészet. h a jávorkút felé vezető úton jó lenne mindig már előre emlékezni rá: az alsóhámor, valamint az utána következő felsőhámor településnevek kurvára nem szemantikailag elhomályosult összetételek.
2010. szeptember 24., péntek
2010. szeptember 21., kedd
2010. szeptember 17., péntek
múlt péntek este még egy evolúciós nyelvészet kutatócsoporttal ittam edinburghban, akik azt tervezgették hosszan, hogyan ölik majd meg a pápát. de nem rossz emberek ők. mert az evolúciós nyelvészet kutatócsoportban mindenki impresszíven sok csimpánzos kísérletet ismer, és éjfél után mély érdeklődéssel hallgatja zaklatott hangvételű, kompakt kiselőadásomat a cv-fonológiáról, melyet pont ilyen alkalmakra tartogatok.
azt hiszem, ez az én szerény fegyverem a világban a békesség fenntartásáért.