úgy szeretnék egy csörgődobot. meg szalonnát.

- úristen, kikkel vagyok körülvéve, ági, segíts!
- nem tudok, épp sót szórtam a sebembe!

ma ismét ráébredtem zsenialitásomra, h sikerült egy könyvekkel foglalkozó helyen létrehoznom a könyvek.xls nevű fájlt.

nem tudtam eldönteni h csalódott v csalódás vagyok-e.

ez most tök intim lesz, de gondolatok amelyek ma átfutottak az agyamon: olajbogyó, pizzatészta, peanut butter, fánk, kfc, almás rétes, sajtos-tejfölös lángos.

kilencéves koromban kiszemeltem magamnak egy német klasszicista verseket tartalmazó könyvecskét, és herder egyik versét énekelgettem a für elise dallamára a szintetizátornál, ahol a dallamot pötyögtem. alig kell egy-két szótagot kitartani v szót megkettőzni, tökéletes volt. a földön itt csak egy álom az életünk (az életünk), lengünk, mint árnyak a hullámon, és elveszünk (és elveszünk).
aztán átlibegtem a házon és előadtam a szalonban a francia nevelőnőmnek.

tanításnál nagyon fontos a feedback, fiatal kezdő angoltanulóknál pláne, és akkor két hónap után sikerült azt kérdeznem, h ugye tudod, h mit jelent az, h "very good"?

mesélek az énképemről. ma már másodszorra is majdnem bementem automatikusan az irodaház férfivécéjébe. az ajtóra festett kis figurán ugyan nadrág van, viszont nagy a segge.

legyél velem kedves, jó? mer egy törékeny virág vagyok bazmeg.

csütörtök reggel míg vártam az apehban, elaludtam egy comic sansszal írt tájékoztatónak dőlve. akkorra a kivetítőn kb tizenharmadszor jelentek meg az özvegyi haszonélvezeti jog megszerzéséről szóló tudnivalók.

csütörtök este meg r. péter tudományos főmunkatárssal és hp-vel beszélgettem az öregedés jó oldalairól. közben egyikük néha elfelejtette, mit is akart mondani, másikuknak pedig nem jutott eszébe kovács kati, majd vitray tamás neve.

tegnap este edina barátnőmmel belevetettük magunkat a miskolci éjszakai életbe. a miskolci éjszakai élet mostanában, ritka és szubjektív megfigyeléseim szerint, arról szól, h mogyorószemeket keresgélek a dekoltázsomban.

jelentkezzen mindenki aki a héten unalmasabb pillanataiban bántsál tematikájú emailt küldött az expasijának.
ugye.

az ágyamon hever kinyomtatva minden, amire holnap szükségem lesz:
nyelvészet cikk, apeh nyomtatvány, lady gaga dalszövegek, és angol elefántos mondókák. magabiztosabb pillanataimban úgy érzem, mindet rám lehet bízni.

van gyönyörű új csizmám. holnap felveszem az apehba.

ha igazán fel akarom idegesíteni magam akkor olyan oldalakat olvasok ahol a témához a legkevésbé sem értő, de legalább nagyon magabiztos emberek kommentelgetnek nyelvészetről v pedagógiáról.

a héten kaptam egy üveg magozatlan olajbogyót, egy szintaxis könyvet, sok dicséretet az énekhangomért, és egy sorry i destroyed your life feliratú e-cardot.
érzitek-e ti is h a megfelelő emberekkel vagytok körülvéve.

ma a templomban az jutott hirtelen eszembe h a pokol utolsó bugyrába is elmennék csak h hallgathassam még élőben a mozart requiemet. fail.

az anyukám ugrásszerűen, egyszerre fedezte fel az emailezést, a szmájlikat, és a paintet. az eredmény elmondhatatlanul cute.

az alábbi, tegnap estéről származó képen épp lady gagának öltözve kezdem shakira (eredetileg) szexis földönvonaglásának eljátszását. ma jogi szöveget sikerült fordítanom, este meg templomba megyek zenét hallgatni.

a fiú barátaim szerint ha a szerelmem tárgyát nem szoktam elképzelni ahogy iszapbirkózás keretében küzd meg értem, akkor az az érzés nem is az igaz szerelem.

épp a hétéves tanítványom végeláthatatlannak tűnő röfögését és ugatását próbáltam további állatnevek angol nevének megtanításával csillapítani, mikor bejött az ötéves húga, és azt mondta, h a lili az uszodában azt mondta, h a szex az a pucérkodás.

- (...) aztán bementem a nyelvtudományi intézetbe, beszélgettem, megebédeltem, kicsit lefeküdtem aludni, aztán főztem egy teát és mentem az órámra.
- ja, akkor haza is mentél közben?
- ööö nem.

ha a pszichológusom továbbra is ilyen szellemesen, kedvesen, szélesen gesztikulálva beszél az önutálatomról, akkor inkább továbbra se szeretem meg magam.

sok ismeretlen fiúról gyűlt össze kép a dokumentumok mappában az elmúlt két hónapban, míg a húgommal közös gépünk volt.

számomra bizonyítást nyert amivel már többen is viccelődtek, h a nyugdíjasok csak szocializálódni járnak a háziorvosi rendelőbe. mert ma reggel mikor a doktornő megkérdezte, h ki vár rá, és ki a nővérre, a tömött rendelőben a nénik és bácsik kilencven százaléka csak pislogott a hóna alá csapott rejtvényújsággal, és egyiknél sem jelentkezett.

a rokonságnak az a fele akik nem a farmville-ről beszéltek a családi találkozón most regisztrálnak facebookra.

felmostam magam körül az egész lakást h az ágyon kelljen maradnom a tanulnivalómmal.