a húgom elég pici volt, ült a szánkón, a szánkót meg odakötötte jóska bácsi a kocsma kerítéséhez, és bement sörözni, a húgom pedig türelmesen kint ült a szánkón a kerítéshez kötve míg anyukám meg nem találta, na ez pl egy kedves történet.
jóska bácsi tök sárga volt mikor meghalt, ez már egy kevésbé kedves történet, nem tudom, melyik rokon ragaszkodott a nyitott koporsóhoz, mi nem voltunk eléggé rokonok ahhoz, h ebbe beleszóljunk. ahhoz eléggé rokonok voltunk, h az én nagymamám sírjon a leghangosabban a temetésen, és meg kelljen kérdezni fontoskodó öregasszonyoknak, h nyugtató injekciót kapott?. meg ahhoz is eléggé rokonok voltunk, hogy sokáig féljek még attól éjszaka, h a sárga jóska bácsi ott van az ágyam alatt.
amúgy nem minden kedves történetemre jut kevésbé kedves is.
