i'm good at being uncomfortable

volt egy orvosom, idősebb nő, aki mindig feltette a melleit az asztalra, úgy kérdezgetett. havonta jártam hozzá, és nemhogy nem emlékezett rám, de még csak el se olvasta a papírjaimat, így egymás után három alkalommal is megkérdezte ugyanazt, válaszoltam ugyanarra, feljegyzésre került ugyanaz a papírjaimra. volt egy másik, akit úgy hívtak, dr. hentes. nem sebész volt, szerencsére. a háziorvosomról nem nagyon tudok mesélni, mer még sose láttam. ami persze nem állt akadályként utunkba abban, h hónapokon át gyógyszert írjon fel nekem, hálistennek. és volt a szakállas doktorbácsi, aki nem az én gyerekorvosom volt, de néha muszáj volt hozzá menni, és üvöltöttem, h nem akarok a szakállas doktorbácsihoz menni. mire rájöttem, h a szakállas doktorbácsi tulajdonképpen marhajó pasi, addigra már nem voltam abban a korban, h gyerekorvoshoz mehettem volna.