és az is történt, h kiderült, h nem olvassuk egymás blogját, nem voltam képben, mit írt legutóbb a lucia, a mr. a meg azt nem tudta, mit írtam én, ezért szépen elmeséltük egymásnak. nem mintha vkinek is kellemetlenül kellett volna éreznie magát emiatt, (és pláne távol álljon tőlem, h számon kérjem akárkin is, h olvas-e), bár, valljuk be, mr. a-ról azt gondolnánk, h ő olyan a bloggereknek, mint a gyerekeknek a mikulás, mindenkiről mindent tud.
és az L. azt mondta, h élőben is olyan vagyok, mint a blogom, and hell yeah, it makes sense, és akkor a való világban, valós emberekkel történő interakcióimmal kapcsolatos nehézségeim, rájöttem, h abból erednek, h ott nem tudom letiltani a kommenteket, és megzavarodok tőlük.
hát itt tartok majdnem 22 évesen.
