cukorral ittam a teát, elvágytam afrikába, szembejött egy wuki a blahán, a szemem kifestése nélkül mentem le a boltba. egy volt osztálytársam öngyilkos lett.
feküdtem a logikakönyv és a túrókrémes doboz mellett, feküdtem a földön a mirelitzöldségekkel teli szatyrom mellett, feküdtem az ágyon és halott emberekre gondoltam, feküdtem a fűben a pokrócon és élő emberekre gondoltam.
a magyar irodalomnak ajándékoztam a sárga harisnyámat, kommunikációképtelen voltam és unalmas, kétséges volt, h kijövök-e a szobámból.
huszonhat műanyagflakont dobtam be egymás után a szelektív hulladékgyűjtőbe.
8 év után újra mezőségiztem, a fiúval, akibe 11 éve voltam szerelmes, virtuálisan
3 olasz macsóval lebegtem 10 méter magasan és táncoltam diszkózenére, együtt vacsoráztam john harrisszel. vagy 23szor.
letiltottam a kommenteket, gyalogoltam a balatonban a nap felé, az élet rettenetes volt. belefújta a szél a hajamat a fagyiba.
viszlát, 2007.
