tegnap bicikliztem, ma este pedig futni voltam, h
megőri megtaláljam a lelki egészségemet, meg h formába hozzam magam, mire lili hazajön. eddig együtt voltunk lusták, esti futás helyett azt is mindig jól beosztottuk, h ki megy ki az ajtóig a rendelt pizzákért meg h ki vágja fel őket (komoly karmunka!). erre ő nemhogy elmegy svédországba, de hegymászókba szerelmesedik bele, és magasugrik, távolugrik meg ki tudja milyen félelmetes gyakorlatokat végez szervezett keretek között. átmossák az agyát, és félek, h mikor hazajön, az én eddigi tevékenység-repertoárom nem lesz már számára stimuláló és másokkal fog barátkozni. tehát futok.
