tudjátok, nagyon rossz, nagyon rossz. és napok óta tragikus bejegyzéseket kívánnék írni, életem különböző, engem foglalkoztató eseményeit árnyaltan megfogalmazva, vagy csak fel-fellibbentve, amolyan szórakoztató stílusban, vagy néha fájdalmasan, h fájjon mindenkinek, (mer ilyen vagyok én), de csak nem megy. ma estére pedig egyenesen reményteljes hangulatba kerültem, ami abszurd a tények, illetve saját magam ismeretében, és kikérem magamnak.
zene is van, tessék, egész vidám, de legalábbis a szar az élet, de olyan szép fajtából.
dolly parton - travelin thru
