mindenki üdvözölje gondolatban emil bácsit, aki mindig mosolyogva jön fel a lépcsőn, atlétában, mind2 kezében szatyorral; aki kinyitja a lányoknak a beragadt bejárati ajtót; aki sose szól egy rossz szót sem, pedig most is diana damrau sipítozik éjjel negyed2kor a a szomszédjánál. (de gyönyörűen sipítozik, azt meg kell hagyni, és mozartot). és mindennek tetejébe, még emilnek is hívják. éljen emil bácsi. hip. hip.
(lehet h lefekszem. javítani kellett a bejegyzést, mer olyan szövegrészlet került bele, amiről fogalmam sincs, hova és miért akartam írni. de gondolom azér én írtam.)
