a nap minden órájában eszébe jutott, h most sűrű bocsánatkérések közepette otthagy csapot-papot-mindenkit, szemináriumot, előadást, beszélgetőpartnert, bevásárlókosarat; hazaszalad, behúzza a függönyt, és lehever a könyvek és papírok mellé az ágyára, ahonnan már eleve, tényleg, fel se kellett volna kelnie.
